Legelső fociélményem volt, mikor apám számomra soha nem látott módon, magából kikelve püfölte a fotel karfáját örömében, miközben a tévében egy bizonyos brazil csapatot vertek épp a magyarok 3:0-ra. 1985-öt írtunk akkor. A következő évi világbajnokságról inkább ne beszéljünk, lényeg a lényeg: furcsa, új sportélményekben volt a minap részem. Meg kell becsülni ezt az állapotot, amit most a labdarúgó válogatottól kaptunk. Ennyi értelme van ugyanis sportot nézni. "Amikor időlegesen felsőbb szinteket tapasztalunk meg, akkor láthatjuk, hogy hová kell elérnünk, hogy hol van a következő lépcsőfok."
Ezeket a - lenti táblázatban látható - hangulati szinteket persze el lehet érni időlegesen és sokan igyekeznek is elérni tudattágító, vagy tudatszűkítő szerekkel. Ez utóbbinál viszont, mint amilyen az alkohol, fellép az a probléma, hogy a legkevésbé van jelen az ember érdemi tapasztalatok leszűréséhez.
Amikor viszont tisztán tapasztal meg egy hangulatemelkedést valaki - akármennyire is külső tényező hatására, mint amilyen egy sportgyőzelem - lehetősége nyílik megvizsgálni a különbséget. Mi változott, milyen akadályokat kellene leküzdenie eme szint alapjáraton való eléréséhez?
Gondoljunk csak bele, aki nézte este az osztrák-magyart az EB-n: volt az utána lévő pillanatokban, órákban probléma, harag, neheztelés, ellenségeskedés, aggodalom bárkivel, bármivel szemben is? Ha nem, miért nem? Nem ez kellene hogy a természetes állapot legyen?
Úgy vélem a büszkeség szintjét gyakorlatilag minden néző megugrotta. Aki már eleve efelett helyezkedett el, az pedig eljuthatott az egységélmény irányába haladva egy derűs, örömteli belső béke állapotába is.
És igenis, örülni kell most, egy nemzetként együtt dobogva, felhasználva ezt az állapotot az ellenségességen való felülemelkedésre, de gondolni kell arra is, hogy külső tényezős hangulatugrást hangulatesés is követni fog majd. Akkor viszont majd kontemplálódni kell tudni, érzelemmentes szemlélőjének maradni az eseményeknek. És abból is levonni tudni a következtetéseket.
Mert mint minden külső behatás, ez is megkéri az árát előbb, vagy utóbb. Ahogy az ittas állapot után is jön a másnap, hogy az energiatöbblet számláját utólag nyújtsa be, úgy érkezik győzelmek után vereség és fordítva. "Utolsókból lesznek az elsők és elsőkből az utolsók" - ahogy mondta egyszer valaki, magyarán az egész univerzum az egyensúlyra törekszik, minden egyes megnyilvánulásában. Évtizedek balszerencséi egyenlítődtek ki az utóbbi időszak magyar labdarúgásában, amelynek csúcsa talán a nyitómeccsünk első félideje volt úgy érzem. 2-3 gólt is kaphattunk volna, de valami miatt nem így kellett most történnie.
Becsüljük hát meg a meccs utáni érzést és tegyük el úgy, hogy bármikor visszahívható, felhasználható legyen!
Kerekréti Szabolcs
Ne tartsd meg magadnak a tudást: ha tetszett, vagy tanultál belőle, oszd meg másokkal is!