"Kerüljétek azt:
Aki talmi aranyláncot, üvegből készült ékkövet hord.
Akinek minden szava mézes.
Aki azonnal feketének festi, akit ti dicsértek.
Aki azt mondja: - Nincsen Isten!
Aki többet költ, mint amennyi tőle illenék.

Ovakodjatok az olyan embertől, akinek a szemét a ravaszság ráncai jellemzik. Nem tiszta lélek.
Ovakodjatok az olyan embertől, aki hizeleg. Megfizetteti veletek a szavait.
Ovakodjatok az olyan embertől, aki hibáitokat értékeitek gyanánt emlegeti. Csufolódó. Gonosz.

Ha a kénytelenség olyan emberrel vet össze, aki nem hozzád való, akadjon rögtön sürgős dolgod a tőle való szabadulásra, hapedig nem akad, légy türelmes és hallgatag, ameddig a kénytelenség hozzábilincsel.
Társaságod megválasztásában ne nézd:
Ki szegény?
Ki gazdag?
Ki alacsony?
Ki magas?
Csak azt nézd, hogy:
Tiszta-e a gallérja?
A tisztaságot nem csupán a ruhára értem.

Az a kellemes, aki elménkben kedves képeket költ.
Innen van az, hogy a panaszkodó ember unalmas és kellemetlen. Rossz képek csoportját ébreszti agyunkban.
(Érteni kell, hogy a képek alatt mit értek. Minden szó, vagy legalább is minden gondolat képeket ébreszt bennünk.)"

(Gárdonyi Géza: Földre néző szem - Égre néző lélek / Intelmek fiaimhoz - részlet)