Milyen könnyű is lenne az életünk, ha olvashatnánk mások gondolataiban - gondolhatná bárki. Azonnal tudnánk mondjuk, hogy hazudik vagy igazat mond, akivel beszélünk. De hát ez lehetetlen. Vagy mégsem? 

Sokan nem is gondolnák, hogy néhány egyszerű fortély megtanulásával és az emberi test - a SZEM - működésének megismerésével egy csapásra megoldódnak ilyen jellegű vágyaink. Habár azt nem ígérem, hogy e cikk elolvasása után hallhatják mások gondolatait, de mindenesetre azt el tudják dönteni, hogy valaki alkot beszéd közben vagy emlékezik. Azaz hazudik, vagy az igazságot, a megtörtént eseményeket közli velünk.

A szemmozgás hat irányát különböztethetjük meg, ha a vizsgált személlyel szemben állunk. Ha valaki beszéd, vagy gondolkodás közben egy képre emlékezik, akkor a szeme (nekünk) jobbra mozdul el. Így mozog a szem, ha az emlékeiből táplálkozva beszél. Viszont ha balra felfelé néz, az bizony az alkotott képet jelzi. Amennyiben azt kérdezzük, édes kisfiam te meg hol jártál tegnap este, és a válaszra gondolva balra felfelé néz egyetlen csemeténk, akkor itt az ideje egy nagyot beszélgetni az őszinteségről.

Tovább folytatva a szemmozgások elemzését, ha a központi témánk a hang, akkor is hasonló elvek érvényesülnek. Az emlékezett hangnál jobbra mozdul a szem, alkotott hangnál pedig balra. Miközben az otthoni telefon csörgését próbálja valaki felidézni, a szeme jobbra mozdul, és balra, ha azt próbálja elképzelni, hogy milyen lenne kedvenc zenéje felgyorsítva.

Belső párbeszédkor a megfigyelt személy jobbra és lefelé néz. Könnyen ellenőrizhető, ha megkérünk valakit, hogy mondjon el magában egy verset. Tehát, ha valaki jobbra és lefelé néz, akkor valószínű, hogy önmagával tanakodik, belső eszmecserét folytat.

Érzetekre, érzésekre, ízekre és szagokra gondolva a szem balra lefelé mozdul el. Tehát azt elképzelve, hogy milyen érzés, amikor bársony ér a bőrhöz, vagy megszúr egy tüske, a szem balra lefelé mozdul.

A semmibe meredő tekintet is vizualizációt jelent, amelyet bambulásnak nevezünk. Ebben az esetben az illető nincs tudatában annak, hogy mit lát.

A leírtak a jobbkezes emberekre vonatkoznak. Balkezes embereknél általában fordítva alkalmazandó a „képlet", de nem minden esetben. Ezért érdemes ellenőrizni néhány kontrollkérdéssel.

Kontroll kérdések:

• Milyen színű a függöny a szobában?
• Hogyan nézne ki egy lila kutya rózsaszín pöttyökkel?
• Játszd le magadban a kedvenc dalod!
• Hogyan szólna a kedvenc dalod felgyorsítva?
• Mondj magadnak valami biztatót!
• Milyen érzés, ha rálépnek a lábadra?

Amennyiben próbálgatni akarják új ismereteiket, akkor érdemes lassú észjárású emberen kezdeni a kísérletezést, hiszen nekik nemcsak a gondolataik lassúak, hanem a mozgásuk is, és a szemük mozgását a fejük is követi.

De vajon miért lehetséges a szemmozgásból ilyen jellegű megállapításokat tenni. Az agyunk felépítésével és a bal és jobb agyfélteke közötti különbségben található meg a válasz. Agyunk jobb és bal agyféltekéből áll. Mind a két féltekének más a funkciója. A bal agyfélteke a logikus gondolkodás helye, részletező, elemző - a beszédért, a matematikai gondolkodásért felel, valamint a tényekre, részletekre irányul. Itt található a nyelvi és szövegszerű emlékezet is. Tehát ezt az agyféltekénket használjuk, amikor emlékezünk.

A jobb agyfélteke a kreativitás, a művészet, a zene központja. A jobboldali agyi központ képekben gondolkodik, s minden élményhez különös érzelmi értéket rendel. Az agynak ez a fele lát el bennünket kreatív impulzusokkal, ötletekkel.

Szóval, ha a velünk szemben álló ember szeme jobbra mozdul, akkor emlékezik, hiszen a bal agyféltekét használja. Ha viszont balra, akkor a jobbat, tehát éppen kreatív. Így egy kis gyakorlással és jó megfigyelőképességgel élő hazugságvizsgálókká válhatunk.

Forrás: zoldujsag.hu

Oszd meg másokkal is ha tetszett, ha tanultál belőle!